Fantorzio

Feltöltve: 2016/05/07
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

A hét elején jött a hír – én a H.P. Lovecraft – Kerekasztal facebook csoportban találkoztam vele -, hogy az egykori Midway9 kezdeményezés főnixmadárként tör fel hamvaiból, és Fantorzio néven újabb lendületet véve, új ponyvamagazin fog megszületni.


Nem egyszerű – még ha annak is tűnik – egy magazin szerkesztése, mert nem csak abból áll a dolog, hogy naphosszat kéziratokat olvasol. Ezen kívül még számos olyan szervezési feladat vár rád, amik nagyon könnyen elveszik a kedvedet, ha nem tiszta szívből és odaadással csinálod. Ha pedig egy olyan magazin feladataid vállalod magadra, ami nyomtatásban jelenik meg és kapható lesz az újságárusoknál, akkor teljesen biztos, hogy a „hintaszékben kéziratot olvasok” elképzelés teljes egészében el is felejthető. Egy friss magazinnal egyből az értékesítők polcait megcélozni, minimum merész feladatnak mondható, de biztos vagyok benne az eddigi információk alapján, hogy a Fantorzio csapata kellőképpen felkészült és biztos háttérrel rendelkezik. Bár ehhez igazából semmi közünk, nem is ránk tartozik.


Csak egy dolog fontos, mégpedig az, hogy nagy tiszteletet érdemelnek, amiért itthon ilyen kockázatos kezdeményezésbe fogtak, és azért pedig külön figyelmet érdemelnek, mert a Black Aetherhez hasonlóan, a Fantorzio is nyíltan buzdítja az amatőr írókat. 


A magazin terjedelme biztos, hogy impozáns lesz, hisz novelláknál 20.000 – 50.000 karakter az ideális terjedelem (ez a Black Aether magazinban 4,5 – 12 oldal), kisregényeknél pedig 150.000 – 200.000 karakter (Black Aetherben 35 – 48 oldal). Ehhez képest a leadási határidő (július 31.) kicsit rövidnek tűnhet, bár tapasztalatból mondom, nagyon sok amatőr és elismert írónak lapul a fiókja mélyén olyan írás, ami csak egy ilyen jellegű megjelenésre várt.


A szerkesztők első sorban klasszikus fantasy, klasszikus krimi és klasszikus horror történeteket várnak, de kiemelik, hogy fontos az egyediség és a kevert zsánerek előnyt jelentenek. Itt pedig el is értünk egy nagyon fontos dologhoz, mégpedig ahhoz, hogy a Fantorzio és a Black Aether nem ugyan azt az irányt követi, ugyan is a Back Aether magazin kifejezetten a Lovecrafti és weird történetekre koncentrál, ezt a közeget, közösséget kívánja kiszolgálni, ezért is fordul elő, hogy egy történetet vissza kell utasítanom, mert „túltolja” a horrort. A két magazin nem fogja keresztezni egymás útját.


Őszintén ajánlom, és buzdítalak, hogy ne szemérmeskedj és küld el a történetedet a Fantorzio szerkesztőinek, legyen megfelelő alapanyag, amiből a legjobb válogatást tudják összeállítani. Bár abban teljesen biztos vagyok, hogy bőségesen el lesznek látva novellákkal és kisregényekkel, mert ha még megjelenne másik 10 ilyen kezdeményezés is a piacon, az sem bírná el azt az írói kedvet és potenciált, ami Magyarországon az íróasztalok mélyén pihen.


Nagyon örülök a kezdeményezésnek. Legyen még több magazin, legyen ismét respektje a papír magazinoknak, kapjanak még több lehetőséget az amatőr írók. 
 

Ne hagyd ki ezeket se!

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...