“Korábbi életed a tudatlanság boldogságában telt, amíg rá nem ébredtél arra, hogy törékeny dimenziónk küszöbén a sötétség csak arra vár, hogy falhassa a lényedet. Valami rettenetes ébredt fel az eónok óta tartó alvásából és az általunk ismert valóság, összeomlott. Arkham városa távol került a valódi világtól, és lakosai a teljes terror árnyékában vergődnek. A katasztrófa túlélőjeként neked kell kivizsgálnod a furcsa eseményeket a városban, testileg és szellemileg túl kellene élned az emelkedő sötétséget. Ha képes vagy rá…”
A Cultic Games lovecrafti videójátéka talán a tavalyi év kuriózuma volt. Mikor fénykorát éli a Cthulhu, és az Öreg Istenek, már megannyi társas, kártya és videójáték közül lehet válogatni. Talán ez az, amire vártunk? Miért is?
Maga a játék atmoszférikus horrort ígér, szerepjátékos elemekkel és rengeteg Lovecrafti utalással. 2D-s megvalósítása nem hátráltatja, sőt a kézzel készült héttér még egyfajta régies külsőt is kölcsönöz a napjainkban dívó HD-s és UHD-s játékokkal szemben. Hangulatossá teszi és olyanfajta kozmikusságot sugall, amit más csak megannyi speciális elemmel tud átadni. Itt nem a világ mentése a tét, hanem a személyes céljaink.
A projekt és a sztori
A kickstarter projektet tavaly 2600-an segítették és ezzel az isztambuli fejlesztők életre kelthették rémálmaikat. A sikeres kampány után eltűntek egy időre, de havonta hírt adtak arról, hogy éppen milyen szakaszon vannak túl. Véleményem szerint a demó egy jó jel a játékkal kapcsolatban, mert ugyan még korai szakaszában van, de egy hozzávetőleges képet már ad arról, hogy milyen lesz a teljes Stygian:Reign of the Old Ones.
A videojáték egy különös világba kalauzol el, ahol a Nagy Öregek felébredtek, és Arkham városa egy másik dimenzióba került át. Karakterünk itt tér magához, és a játékos egy titokzatos embert követve ismeri meg, mivé lett a város a Fekete Nap után, mikoron felébredtek a Nagy Öregek.
Utunk során sokféle társat szerezhetünk, a Kívülállótól kezdve, Herbert West újraélesztett katonáján keresztül még akár uthari macskák is csatlakozhatnak hozzánk, ha elég ügyesek vagyunk és jól használjuk a tárgyakat és a dialógusokat. Mindez csak a játékoson, azaz rajtunk múlik.
A játék fejlesztése eljutott abba a fázisba, hogy küldtek egy demót a támogatóknak, ami alapján ez az ajánló is született.
A kezdet
Az intrót számtalan nézés után se lehet megunni. Megvan a hangulata és akaratlanul is kíváncsivá válik az ember, milyen lehet maga a játék. A menüje jelen esetben egy butított verzió, amiben vagy karaktert csinálunk, vagy előregyártottal játszunk. Az alaphangok már itt nagyon jók és félelmetesek, szinte megágyaznak a játékban kapott történetnek.
A demó egyetlen hátulütője, hogy nem menti el az állásunkat, így nem lehet folytatni a játékot. Valahol érthető ez, hisz csak bepillantást nyújt a még készülő programba, de mégis valahol frusztrálóvá válik a dolog, hogy ha már szép haladást értünk el, újra kell kezdeni.
Karakteralkotás
Részletes és aprólékos karakter alkotással kezdődik, avagy előre gyártott karakterrel is lehetünk. (A demóban a női játékost lehetett kipróbálni.)
Az egyik jó dolog, hogy az életkor nem csak egy évszám, hanem kihatással van a képességeinkre. Azaz fiatalabban tudatlanok vagyunk, viszont erősebbek és gyorsabbak, míg idősebben a tudás nő meg a fizikai jellemzők kárára.
Nyolc féle archetípus közül választhatunk, három különböző háttérrel, ami mind befolyásolja a karakterünk képzettségeit, előtörténetét, és azt, hogyan került Arkhamba. Ezután a Hit vagy Hiedelem (Belief) jön, ami 6 különböző féle lehet, Nihilsta, Materialista, Humanista, Ezoterikus, Isteni, Racionális. Ezek befolyásolni tudják a cselekedetünket és hozzáállásunkat egy- egy beszélgetéshez. Egy-egy jó megmozdulásért épelme pontot nyerhetünk.
A játék
Egy emeleti padláson térünk magunkhoz, ahol már lineárisan vezet a játék, és az első öt perc már próbára teszi józan elménket. Arkham romba dőlt utcái ezután megnyílnak előttünk, és ha épp nem a küldetésünk után megyünk, felderíthetjük a terepet. Romokat kutathatunk át, az utca emberével is beszélgetésbe elegyedhetünk. Zavarodott városlakókkal, bandatagokkal, örömlányokkal, de még egy átváltozó félben levő lénnyel is találkoztam a játék során. Az épületek nagy részét fel lehet deríteni, azonban nem lehet tudni, hol lapul egy túlvilág szörny, avagy épp egy csapat holdkóros, aki kövekkel és karmokkal száll szembe velünk.
Körökre osztott csata van, akciópontba kerülő cselekvésekkel. Ez néhányunknak ismerős lehet a Might&Magicből. Az irányítás nem nehéz, könnyen hozzá lehet szokni. A demóban eddig nem sikerült sem varázsolni, sem varázslatot tanulni, de ha hinni lehet a fejlesztőnek, egy erősen kidolgozott mágiarendszerre lehet számítani.
Összegezve a Stygian:Reign of the Old Ones határozottan jónak ígérkezik. Hangulatos és a maga módján komplex játék. Látszik, hogy a fejlesztők komolyan gondolták és visszaadja a könyvekben olvasott világot a maga sötét valójában. Ha valaki szereti a körökre osztott, kicsit stratégiás, beszélgetős játékokat, annak tetszeni fog.
A húsz dolláros előrendelő ár nem tűnik magasnak azért, amit kapni fogunk. Az oldalukon is meg lehet vásárolni.
Bacsai Gábor
