Necronomicon: Book of Dead – ajánló

Feltöltve: 2016/05/01
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

A Necronomicon: Book of Dead, amit annak idején a To Hell and Back alcímen is forgalmaztak, egy 1993-ban megjelent, három történetet tartalmazó, amerikai antológia horror film. Antológia révén, mind a három rész különböző rendező nevéhez fűződik, illetve Yuzna rendezte a kerettörténetet is:

Az írói gárda, ismét csak tetemesre sikeredett:

  • Brent V. Friedman
  • Christophe Gans
  • Kazunori Itô
  • Brian Yuzna…

… és H.P. Lovecraft. A körülbelül négy millió dolláros költségevetés ellenére, össez tudták fogdosni a B kategóriás színészek javát, így Jeffrey Combs, Bruce Payne, Richard Lynch, és Obba Babatunde is vállaltak kisebb-nagyobb szerepeket.

Elsősorban Brian Yuzna, és Jeffrey Combs páros neve lehet a legismerősebb, mert ők azért több Lovecraft által inspirált filmet(?) is készítettek, amik némelyike epikussá vált, kinek a saját szája ízlése szerint (én mintha színtiszta, fekete keserűséget rágnék – T.J.). Anime rajongóknak Kazunori Itō neve kell, hogy ismerős legyen, ugyan is a legendás Ghost in the Shell anime forgatókönyvét ő írta. Nem is értem, hogy keveredhetett Yuzna csapatába.

A film, először fesztiválokon mutatkozott be, érdekes módon az Egyesült Királyságban debütált a London Filmfesztiválon 1993-ban.  Végül 1996. október 29-én jelent meg VHS-en az Egyesült Államokban. A kritikusok vegyesen vélekedtek a produkcióról, kicsit soknak is tűnik az IMDB 5.7-es pontszáma, a Rotten Tomatoes 38%-a már inkább közelít a valós értékhez. Ennek ellenére a speciális effekteket általában elismerték, amit a XIV. Fantafestiválon díjaztak is.

Jeffrey Combs, Lovecraft bőrébe bújik, hogy a Nekronomikon titkait megismerhesse – amit nem igazán akart elvállalni, mondván nem hasonlít az eredetire, de végül a sminkesek meggyőzték -, ebbe a keretbe épül három rövid történet, amik az eredeti szerző műveiből inspirálódtak.

És ha még mindig kételkedsz abban, hogy Lovecraft megállíthatatlanul tart a popkult felé… Finnországban 2015-ben, ismét fesztivál-bemutatók tárgya lett a Necronomicon: Book of Dead.

Vidra Gyula, Tomasics József

 

Vidra Gyula kiemelkedően részletes eelemzése, ma délután érkezik az oldalra.

 

Ne hagyd ki ezeket se!

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...