The Haunter of the Dark

Feltöltve: 2016/02/05
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Az előző rövid hírben megismerhetted Philipp Herrmann projectjét. Phillip, válaszolt megkeresésemre és elmondta, hogy a beharangozott crowdfunding kampány, hamarosan elindul a Guide to the Universe of H. P. Lovecraft könyvhöz. Ha viszont körbenéztél portfolió oldalán, akkor feltűnhetett, hogy nem csak kivételes grafikus. Ugyan is közreműködött egy stop-trick-film elkészítésében, ami nem más, mint Lovecraft „The Haunter of the Dark” (A sötétség lakója) novellájának feldolgozása.

Mikor először rákérdeztem a filmre, akkor Phillip azt válaszolta, még nincs hivatalos online verzió, mert némi utómunkát kívánt az anyag, de nem sokkal utána válaszolt, és elküldte a linket. Mondhatjuk, hogy exkluzív a bemutató. (Ne tévesszen meg, hogy 8 hónapja van feltöltve a film, eddig privát volt és csak kritikusok láthatták.) A rövidfilm a Konstanz egyetemen készült, tanulmányai részeként, amit közösen készített barátaival. Egy szemeszteren keresztül készült a film, és elmondása szerint, sokat nem aludtak. Phillip nevéhez fűződik a karakterdesign, storyboard, díszletek és a zene. Külön megkért, hogy mindenki neve szerpeljen a cikkben, aki részt vett az alkotásban:
– Christina Weinbrenner
– Pascal Rüttenauer
– Lena Sans
– Philipp Herrmann
– Caroline Licht
– Fabian Zvespa
– Tamara Siewert
– Corinna Höfler
– Fabienne Soller

Update: Philipp megigérte, hogy az oldalon is nézhető lesz a film, addig a Vimeo-n meg tudod nézni.

 

A The Haunter of the Dark, 1935. novemberében készült el, de több mint egy évet kellett várni a megjelenéssel, mert a Weird Tales csak 1936. decemberében adta ki. Ez volt az első publikációja a novellának. Itt láthatod a WT eredeti borítóját, amit J. Allen St. John készített, mellette pedig a történethez tartozó belső illusztrációt, ami Virgil Finlay munkája.

 

   

Ne hagyd ki ezeket se!

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...