Farkas Balázs – Lovecrafti motívumok…

Feltöltve: 2016/01/03
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Ha igazán őszinte vagyok magamhoz, akkor be kell vallanom, hogy néha hajlamos vagyok megfeledkezni arról, miben is rejlik Lovecraft titka, mitől olyan zseniálisak írásai, miért emelték őt postumus az egyik legnagyobb rémtörténet íróvá. Ilyenkor, lehetőségemhez képest minél hamarabb elolvasok egy novelláját, hogy helyre álljon a rend és ismét átérezzem műveinek eszenciáját.

Közel ilyen érzés fogott el, mikor alkalmam volt elolvasni Farkas Balázs írását a From Software játékai, és a Lovecrafti motívumok kapcsolatáról. A Facebook csoportunk egyik beszélgetése adta az apropót a cikk elkészítéséhez, ami nem kis várakozás után ma megjelent az iPon magazinban.

Szívből ajánlom, hogy olvasd el a cikket, mert szinte útmutatóként szolgál a minden napi zajban, ami ömlik feléd és felém a portálokból, facebook oldalakból és csoportokból. Tökéletesen felismerte a játék Lovecrafti tartalmát, az összefüggéseket, utalásokat. Végül, ami a legfontosabb, megmutatja valójában melyik a helyes út, hogy Lovecraft örökségét méltóképen tudjuk tovább vinni, mert ez az út, nem csak egyes emberek kiváltsága.

Ne hagyd ki ezeket se!

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...