Hosszú előkészítés, jó pár tucat levélváltás, számos útvesztő és zsákutca után, a mai nappal elindul a TBA Hol kezdjem? rovatának új sorozata, amiben a nemzetközi lovecrafti közösségeket, egyesületeket, szervezeteket, magazinokat, rendezvényeket, prominens személyeket mutatjuk be. Az összefoglaló interjúk után, kitérünk a válaszokban említett személyekre, magazinokra is, azonban első körben minden országból az alap információkat gyűjtjük össze. A projekt több hónapja indult és jócskán elhúzódott, mert a kutatásunk nem egy alkalommal elakadt, leginkább akkor, mikor olyan hiteles forrást kerestünk, akinek, vagy aminek véleménye az adott ország közössége számára is mérvadó; néhány esetben egy adott személyről van szó, de némely esetben a Magyar H. P. Lovecraft Társasághoz hasonlóan működő egyesületről.
Azt bizton kijelenthetjük, hogy bárhová, bárkihez is fordultunk segítségért, kivétel nélkül mindenhol örömmel fogadták a kezdeményezésünket és a lehetőségekhez képest mindent segítséget megadtak, hogy elérjük kitűzött célunkat. Olaszországból, Németországból és Lengyelországból már meg is kaptuk a válaszokat, amiket a projekt másik tagja Sütő Fanni töretlen kitartással és rohamtempóban fordít, illetve további kapcsolatfelvételek is létrejöttek már. Szeretnénk Európa minden országát felderíteni, hamarosan elindulunk az északi régiók felé, azonban nem állunk meg a partoknál, hiszen már „képben van” Argetína és igen, Japán is. Nagy fába vágtunk a fejszénket, sok munka áll a projekt mögött, de még több előtte, azonban minden nehézséget feledtet az, hogy minden esetben, amikor kiderült Magyarországról érdeklődünk, virtuálisan kitárt karokkal fogadtak minket. Szóval, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.
Természetesen készül a magyarországi összefoglaló is, amihez talán a Kis magyar H. P. Lovecraft történelem cím passzol a leginkább; interjúkat készítünk és adatokat gyűjtünk, előre láthatóan a második félévben készülünk el az összefoglalóval.
Minden esetben 12 darab kérdésre keressük a választ, illetve minden alkalommal jelezzük, hogy a válaszadók további fontos és érdekes információkkal is kiegészíthetik a válaszokat. A sorozat első részében az olaszországi Giuseppe Lippi író, újságíró, műfordító válaszolt kérdéseinkre, aki elismert tagja az olasz közösségnek. Lippi 1989-ben elindult négykötetes Tutti i racconti című sorozata volt az első olyan gyűjtemény, ami időrenden tartalmazza H. P. Lovecraft fikcióit, korai zsengéit és kollaborációit is; mindegyik Lippi fordításában. A sorozat első részében következzenek Giuseppe Lippi válaszai, akinek volt alkalma találkoznia Alfred Galpinnel is. English version here!
Van olyan aktív kulturális egyesület, ami HPL írói örökségét gondozza? Ha igen, melyik ez az egyesület?
Azt mondanám, hogy van: például a Dagon Press, ami egy kicsi, non-profit kiadó rendszeresen frissülő honlappal, aztán a Hypnos Edizioni, és egy harmadik, a nemrégiben alapított Prodivence Press. Mindhárom ad ki könyveket és magazinokat is, például a Studi Lovecraftianit, a Hypnost és a Providence Talest. Mindnek van weboldala és Facebookon is megtalálhatóak. Emailben és az oldalukon lehet tőlük rendelni. A legfontosabb olasz nyelvű Facebook oldal a Lovecraft Italia.
Van olyan személy, aki kifejezetten HPL munkásságával foglalkozik, és ő erről ismert? Ha igen, ki ő?
A legfontosabb élő olasz szakértők elég jól ismertek Lovecraftos körökben, például a kis független kiadók, kulturális egyesületek és hasonlók berkeiben. Hogy csak pár nevet említsek: Gianfranco de Turris és Sebastiano Fusco Rómából, Pietro Guarriello Olaszország belsejéből, Gianni Pilo ismét Rómából. Magamat is ide sorolhatnám, mint szerkesztőt és a Lovecraft összes (1989-1992) fordítóját, ami, változó formában ugyan, de még mindig nyomtatásban van: 2015-ben a négy kötetet összegyúrták egyetlen meglehetősen vaskos gyűjteménybe, aztán két keményfedeles kötetként látott napvilágot (2016-2017). Sebastiano Fusco és Pilo együttesen szerkesztették a saját monumentális 12 kemény kötésű kötetet számláló Lovecraft összes novellák és regények kiadványukat, melyben helyet kaptak versek, esszék és levelek is, aztán az első öt kötetet újra kiadták egy óriási gyűjteménykötetben. Gianfranco de Turris és Fusco pedig több olyan kötetet szerkesztett együtt, amelyben összegyűjtötték Lovecraft írótársainak és/vagy tanítványainak írásait, leveleit és esszéit, de ezekről mindjárt beszélünk részletesen is.
HPL fikciói, versei, esszéi elérhetőek nálatok lefordítva? Ha igen, ezek megjelentek nyomtatásban? Elérhetőek online verzióban is? Ha nem, mi nem lett lefordítva?
Lovecraft összes fikciója olvasható olaszul 1973 óta, de Lovecraft már jóval azelőtt, olyan 1960 körül, felbukkant Olaszországban. E-könyvei online beszerezhetőek: a Lovecraft összes fordításom, illetve a Fusco-Pilo féle Lovecraft összes novellák és regények. Az olasz címek, sorrendben, a következők: Lovecraft – Tutti i racconti (Mondadori) és Lovecraft – Tutti i romanzi e i racconti (Newton Compton). Rengeteg egyéb történet, részleges gyűjtemények vagy egyedülálló novellák, is megtalálhatók e-könyv vagy nyomtatott formában.
Mikor jelent meg nálatok az első H.P. Lovecraft fordítás? Gyűjteményként jelent meg vagy magazinban csak egy-egy novella? Melyik volt ez a gyűjtemény vagy novella?
A Patkányok a falban 1960-ban jelent meg egy Un secolo di terrore (Egy évszázadnyi rémtörténet, szerkesztő: Bruno Tasso) című antológiában. Ugyanebben az évben a Cthulhu hívása illetve a Rémület Dunwichben bekerült a Storie di Fantasmi-be (Kísértethistóriák), Carlo Fruttero és Franco Lucentini második válogatásába. Aztán 1963-ban, az Urania című science-fiction magazin megjelentette az első olasz Lovecraft gyűjteményt, méghozzá igen alacsony áron. Ennek a Colui che sussurrava nel buio (Suttogás a sötétben) címet adták, és két további novellát is tartalmazott. Végül, 1966-ban a Storie di Fantasmi szerkesztői és az Urania, Fruttero & Lucentini összehozta az első igazán szemrevaló válogatást Lovecraft legjobb írásaiból, ami a Mondadori Publishingnél jelent meg a jól csengő, I mostri all’angolo della strada (Szörnyek az utcád sarkán) címen. Ez hatalmas sikert aratott és sok évig nyomtatásban maradt, bár néhány fordítás, amik önmagukban nem voltak rosszak, átesett némi szerkesztésen. 1966-ban és 1967-ben két további gyűjtemény látott napvilágot: a Le montagne della follia (Az őrület hegyei & más történetek) illetve a La casa delle streghe (Álmok a boszorkányházban). Ezeket a rivális kiadó, a Sugar jelentette meg, akik hat évvel korábban az Un secolo di terrore-t is kihozták. Végül, még mielőtt a modern kiadásokhoz érnénk, meg kell említenünk a Sugar által 1973-ban kiadott első vaskos gyűjteményt, melynek a H.P. Lovecraft – Opere complete (Összegyűjtött művek) címet adták, melyben megjelent majdnem az összes ismert novellája. Kimaradtak viszont azok a művek, melyeken másokkal dolgozott, vagy amelyeket átnézett művekként ismerünk. A fordítások egy része egész jó volt bár némiképp túlszerkesztett, a másik fele pedig középszerű. Mindezek ellenére ez a vastag köteg a rajongók bibliájává vált. Ezt követte pár összeszedettebb kísérlet arra, hogy kiadják a másokkal együtt írt és átnézett műveit is, a követőinek műveiről nem is beszélve: I miti di Cthulhu azaz a Cthulhu Mythos történetei, Nelle spire di Medusa, azaz Medúza csápjai közt, illetve a Sfida dall’infinito, a Kihívás a végtelenen túlról. Ezeket mind a római Fanucci kiadó adta ki a hetvenes évek közepén, és a Gianfranco de Turris/Sebastiano Fusco páros dolgozott a szerkesztésen. Később, a nyolcvanas évek végén kezdetét vette a Fusco-Pilo féle 12 kötetes vállalkozás (ismét a Fanucci Editore színeiben), 1989-ban megjelent a négy kötetes, Tutti i raconti című fordításom közül az első, amelyben megtalálhatók Lovecraft írásai 1917-től 1922-ig. A kötetben egyebek közt megtalálhatóak a másokkal együtt írt művei is, az átnézett írásai és ifjúkori zsengéi is. Ez volt az első olyan kiadvány, amelyben időrendben szerepelt Lovecraft összes írása. A későbbi kötetekben 1923-26, 1927-30 és 1931-36 közti írásai találhatók.
Milyen HPL megítélése? Többnyire pozitív, vagy többnyire negatív? Vannak ellenzők, vagy inkább csak fanyalgók?
A hírneve nőtt az évek során. Szerencsés volt abban a tekintetben, hogy a kezdetektől fogva keménykötéses gyűjteményekben jelent meg, amikor pedig nem, akkor elég népszerű volt ahhoz, hogy széles olvasóközönséget érintsen meg. Más szóval, igazi íróként tekintettek rá mind a kiadók, mind az olvasóközönség, és nem csak ponyvaszerzőként. Nagyon fontos volt az is, hogy az első kritikusok lelkesen fogadták. Amikor valamikor az ötvenes években néhány francia fordítás eljutott az Alpokon túlra, Mario Picchi és más újságírók elkezdtek cikkezni és recenziókat írni róla, még azelőtt, hogy megjelent volna olasz fordításban.
Nem mondanám, hogy vannak Lovecraft-ellenzők Olaszországban, de azért akadnak páran, akik nem kedvelik. Emlékszem, hogy egyszer találkoztam Alfred Galpinnel, aki személyesen is ismerte HPL-t, és rendszeresen váltottak leveleket (Alfred Galpin, H. P. Lovecraft és Maurice W. Moe alkották a Gallomo nevű levelezői kört, aminek neve a tagok neveinek kezdőbetűiből állt össze, akárcsak a Kleicomolo esetében – szerk.). Galpin nyugdíjba vonult amerikai romanisztika szakos tanári posztjából és feleségével, Isbella Panzinivel Olaszországban élt. 1977-ben Triesztbe szerveztünk egy Lovecraft szimpóziumot, megemlékezvén halálának negyvenedik évfordulójáról, és Galpin professzort is a vendégek közt tudhattuk. Egy magánbeszélgetés során Galpin megosztotta velem, hogy számára Lovecraft történetei inkább „kutyulmányok” voltak, művi és már-már abszurd irományok, melyek írója messze a történetei felett állt. Galpin nem az első és nem az utolsó, aki eléggé elmarasztalóan nyilatkozik Lovecraft írásairól. Manapság Lovecraft leghangosabb ellenzői a”bal oldal,” akik azért ítélik el, mert irracionális rasszista volt, míg a „jobb oldalon” nem hajlandóak az irodalom modern klasszikusaként elismerni.
Ha meg kellene becsülnöd a rajongók számát, akik aktívak (kommentelnek, hozzászólnak, rendezvényre járnak, cikket írnak, követik a friss híreket stb.), mennyi lenne ez a szám?
A ténylegesen aktív rajongók pár százan lehetnek, de a lelkes olvasók akár több ezren is.
Van olyan vezető weboldal ami kifejezetten HPL életével és munkásságával foglalkozik? (ismertetők, bemutatók, esszék, életrajz stb.) Ha igen melyik ez?
Persze. A már említett Lovecraft Italia Facebook-csoport, a Dagon Press és a Hypnos honlapja, illetve a Weirdiana, ami a weirddel foglalkozik a múlt és jelen irodalmában.
Van olyan vezető hírportál ami rendszeresen beszámol a nemzetközi friss hírekről? (megjelenések, események, beszámolók stb.) Ha igen melyik ez?
Több is van: a Weirdiana, amit az Edizioni Hypnos működtet, illetve a Weird Magazine; a Fantascienza.com pedig a fantasztikum különböző ágazataival foglalkozik, mint például a “fantascienza” azaz a science fiction.
Van rendszeresen megjelenő nyomtatott magazin ami HPL munkásságával és/vagy a weird irodalommal foglalkozik. (cikkek, esszék, értekezések, novella, versfordítások stb.) Ha igen melyik ez?
Rendszertelen időközönként megjelenők vannak: a Studi Lovecraftiani (Lovecraft Tanulmányok), a Hypnos magazin és az új Providence Tales.
Van rendszeresen megjelenő nyomtatott magazin, amiben kortárs szerzők, HPL követőinek weird novellái, költeményei jelennek meg? Ha igen melyik ez?
Az előző válaszomban említettek.
Vannak aktív írók, költők, akik kozmikus horror, weird irodalmi műveket írnak és ezek meg is jelennek nyomtatásban? Ha igen, kik ők?
Szerintem ez ügyben Andrea Bonazzival lenne érdemes interjút készítenetek. Fordító, szobrász és maga is a kozmikus horror műfajában alkot, emellett a Hypnos magazin (nyomtatott) és a Weird Magazine (online) egyik vezéralakja is.
Van rendszeres rendezvény ami HPL munkásságával foglalkozik? (szimpózium, konferencia, szabadegyetem stb.) Ha igen, melyik ez? Ha nincs, vannak egyéni rendezvények? (nem rendszeres, kisebb találkozók)
Éves találkozó nincs, de időnként akadnak egyszeri rendezvények, amiket a rajongók hirdetnek. Évekkel ezelőtt Triesztben rendeztek egyet, én is ott éltem akkoriban. Ez a FANTASTICON címet viselte, és a horror fantasy és science fiction műfajokat vegyítette.
A sorozat következő részében a németországi közösséget mutatjuk be, kérdéseinkre Volker Rattel, a Deutsche Lovecraft Gesellschaft e.V. (Német Lovecraft Társaság, röviden dLG) elnöke válaszolt.
Borítókép eredeti: Vince Cianci – Rome at Night
