The Black Aether Író-Olvasó Találkozó – Köszönjük!

Feltöltve: 2017/11/20
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Kedves Barátaink!

Csodás hétvégén vagyunk túl, köszönjük mindenkinek a részvételt és köszönjük az otthon maradtak támogatását. Köszönjük Aliznak a fenséges tortákat, a CDFŰ-nek a kiszolgálást, a plakátokat, a pizzákat, az üdítőket, a söröket és a finom teákat, mindenkinek köszönjük az átbeszélgetett órákat, és a kulturált viselkedést. Bocsánatot kérünk, ha esetleg valakivel nem tudtunk annyit beszélgetni amennyit illet volna, ha maradtak fenn kérdések, ha nem születtek megfelelő válaszok.

Köszönjük meghívott vendégeinknek a részvételt, köszönjük a beugrót, köszönjük a válaszokat és köszönjük, hogy végül nem aludt el senki.

Szellemileg, lelkileg felfrissülve, testileg elgyötörve ért véget a találkozó és a hétvége, ezért ezen a héten (november 20-26.) egy kis szünetet tartunk. Addig megvágjuk a videót, begyűjtjük a képet, megírjuk az összefoglalót.

Egy biztos, nem ez volt az utolsó The Black Aether Író-Olvasó Találkozó, kijelenthetjük, hogy egy újabb sorozat indult el.

Sütinek pedig jobbulást kívánunk.

Ne hagyd ki ezeket se!

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...