TBA Kvízjáték-sorozat novemberi fődíj sorsolás

Feltöltve: 2016/12/04
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Elérkeztünk november végéhez, ezért kisorsolom a főnyereményt, ami a Kitűzőshop felajánlásával egy egyedi mintás póló, ami nem kerül kereskedelmi forgalomba, a grafikát pedig a TBA készítette, továbbá a Fumax Kiadó felajánlásával Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos című könyve.

Nem is szaporítom tovább a szót, íme, a sorsolás:

A The Black Aether Kvízjáték-sorozat november havi fordulójának főnyereményét nyerte:

Jancsovics László

Gratulálok Lászlónak. A sorsolás kissé homebrew megoldás volt, minden helyes megfejtő neve annyiszor került fel a listára, ahány fordulóban jó válaszokat küldött be. Természetes, hogy akit folyamatosan részt vesz a játékban, annak nagyobb esélye van megnyerni a havi nyereményeket. A jelenlegi állás így néz ki, 5 pt/forduló:

  • Csikós Gyula 20 Pt
  • Dajka Gábor 20 pt
  • Domboróczki Dávid 20 pt
  • Jancsovics László 20 pt
  • Laki Péter 20 pt
  • Nagy Anikó 20 pt
  • Schubert István 20 pt
  • Hauszknecht Imre 15 pt
  • Kovács Rudolf 15 pt
  • Molnár András 15 pt
  • Gábor Csaba 10 pt
  • Báti László 5 pt
  • Kiss Gábor 5 pt
  • Pöszmet Zsolt 5 pt
  • Kiss Gábor 3 pt

A decemberi fordulóban a pontszámok nullázódnak, ezek a pontszámok csak is a februári végső nyereménynél fognak számítani. Tehát decemberben ismét húsz pontot gyűjthetsz össze.

A felajánlott Galaktika magazinok elfogytak, ezért csak havi sorsolás lesz december végén. A decemberi nyertes ismét egy pólót és egy könyvet fog nyerni, a pólón más grafika lesz, a könyv pedig másik lesz.

Még mindig nem késő becsatlakozni, mert a kérdések egyre nehezebbek lesznek és a rejtett segítségek is egyre fogyatkozni fognak. A kulcs mindig az egyszerű gondolkodás, keresés a Google-n és a TBA-n.

Jó szórakozást!

Tomasics József

Ne hagyd ki ezeket se!

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...