H.P. Lovecraft a The Picture in the House rövid történetét 1920 december 12-én írta, és először a National Amateur magazin 1919-es júliusi számában jelent meg. Azért van ez az ellentmondás, mert a ’19-re tervezett magazin csak 1921 nyarán jelent meg, amibe már bekerült Lovecraft írása is. A történet ezután 1924-ben jelent meg a Weird Tales januári számában, aminek akkor Edwin Baird volt a főszerkesztője, aki egyben az első is volt a szerkesztők sorában. Baird, szöges ellentétben utódaival, elfogadott minden írást, amit Lovecraft a magazin részére küldött (The Hound, Arthur Jermyn, The Statement of Randolph Carter, The Cats of Ulthar, Dagon, The Rats in the Walls, Hypnos stb.). Később újra megjelent a Weird Tales 1937-es márciusi számában. A ’24-es magazin borítóját R. M. Mally készítette. Érdekes(ség), hogy Robert Weinberg a Weird Tales magazin kutatója, Mally borítóit és belső illusztrációit emelte ki, miszerint nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Baird vezetése alatt a kiadvány nem volt sikeres.
A The Picture in the House – ismét – névtelen főszereplője, aki a Miskatonic-völgy lakosai közt kutat bizonyos genealógiai adat után, egy elhagyatottnak tűnő házba kénytelen behúzódni a vihar elöl, miközben hazafelé tart Arkhambe. A Miskatonic és Arkham név is, ebben a történetben van először megemlítve. A kutató egy öregemberrel – aki meglepően jó egészségnek örvend – találkozik a házban, de még mielőtt a házigazda megjelenne, az utazó már felfedezi Pigafetta, 1589-ben Frankfurtban kiadott könyvét a Regnum Congo-t, ami mindig a XII. táblánál nyílt ki. Ez a tábla a „kannibál anzique törzs egyik mészárszékének undorító részleteit ábrázolta.” Az öreg azt állítja, hogy a könyvet még ’68-ban cserélete a salemi Ebenezer Holt kapitánnyal. Érdekes módon a magyar fordításból kimaradt a salemi kapcsolat.
A történet csúcspontján, mikor már majdnem kimondásra kerül a kannibalizmus a ház lakója részéről, egy hatalmas villám csap a házba, ami ettől megsemmisül, ám szerencsés módon a genealógus túléli a villámcsapást. A történet befejezése kapcsolatot mutat Edgar Allan Poe The Fall of the House of Usher (Az Usher-ház vége) című elbeszélésével, amit Lovecraft Poe egyik legjelentősebb alkotásának tartott, valószínűleg inspirálta a történet megírásában.
További érdekessége Kornya Zsolt mindig zseniális fordításának, hogy kimaradt az a rész, mikor a történet főszereplőjének feltűnik, a ház öreg lakója egy olyan „Yankee” dialektusban beszél, amiről azt hitte már régen kihalt. Lovecraft először használta ezt a New England-i nyelvjárást, ami James Russell Lowell művéből, a Biglow Papers-ből ered. Ennek a dialektusnak a történet szempontjából is van jelentősége, hisz ez is egy utalás Lovecraft részéről, hogy az öreg természetellenesen hosszú kort élt meg.
Az “A kép a házban” magyar nyelven először az Oberon Könyvek 4.-ben jelent meg 1987-ben, majd ezt követte az Eryx falai közt (Dávid, 1995), Ozirisz országa (Cherubion, 1996), Holdárnyékban (Valhalla Páholy, 1998), Howard Phillips Lovecraft összes művei 2 (Szukits, 2003, 2012), Howard Phillips Lovecraft legjobb művei (Szukits, 2011). Mindegyik kiadvány, Kornya Zsolt fordítását tartalmazza.
Tomasics József