Azt kell mondjam, Somogyi Gábor jól kitolt velem. Mikor kézhez kaptam az Azilum magazint, gyorsan kibontottam a csomagot és átlapoztam az újságot. A friss nyomdaillat majdnem elcsábított és alig bírtam megállni, hogy ne vessem bele magam az olvasásba. Bokros teendőim, azonban arra kényszerítettek, hogy csak másnap tudjam elolvasni a magazint, egy kiadós várakozás az orvosi rendelőben pont megfelelő alkalom lesz. Csupán 4 embert engedtem magam elé, mert vagy megfeledkeztem magamról olvasás közben, vagy intettem, hogy ez itt a kezemben sokkal fontosabb és én abba nem hagyom az olvasást.
A magazin kivitelezése szinte hibátlan. Minőségi a nyomdai munka, hibát nem igazán lehet találni benne. A tűzés pontos, nem lóg át az első és a hátsó borító, a vágás pontos, nincs elcsúszva a tartalom a lapokon, a tördelés pontos. Nagyon jó kézbe venni a magazint és átlapozni. Egyetlen hibát viszont megemlítenék, mégpedig azt, hogy a negatívban nyomott hasábok, a kis betűméret miatt, néhol nehezen olvashatók. Azonban tudom, hogy ennek az oka az volt, hogy Gábornak kompromisszumot kellett kötnie, így meg tudta őrizni a formátumot, terjedelmet és megfelelő mennyiségű olvasnivaló került a magazinba.
Ha a külcsínre az mondtam, hogy hibátlan, akkor a tartalomról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. A tartalom felépítése nagyon jól tagolt, először egy kis ajánló, némi friss hír, majd rögtön könyvajánlóra bukkansz. Gábor nagyon részletesen mutatja be még azt a könyvet is, amivel már valószínűleg találkoztál és szerencsére nem csak száraz ismertetőt olvashatsz, hanem olykor markáns véleményét is. (Személy szerint nem mindig értek vele egyet, de pont ez a szép ebben a történetben.)
Takács Gábor írása, Lovecraft vallási örökségéről, sok érdekes információt tartalmaz, és az emberi hülyeséget feltáró tényeket sem hallgatja el. Nagyon jól összeszedett és tagolt anyag. A magazin utolsó oldalain, Molnár Balázs írását olvashatod, mégpedig Robert E. Howard pesszimista világképéről. Önálló cikket, ezt a hármat találhatod a magazinban, de szándékosan nem írtam, hogy „csak”, még ha kevésnek is tűnik, mert egyrészt mindegyik írás több oldalas, és nem csak egy merített összefoglaló. Másrészt minden anyaghoz, ami az újságban található, Gábor nagyon sok kiegészítést írt. Források, kiegészítő információk, jegyzetek, hasznos információk. Ezek összessége kitesz majdnem egy fél magazint.
A további oldalakon saját fordításokat olvashatsz. Interjú S.T Joshival, rövid történetek Lovecraft gyerekkorából, részlet David Haden könyvéből, és a kedvencem, Lovecraft jegyzetfüzete, a Közhelyek könyve. Ez még közel sem a teljes olvasni való, bőségesen találsz még olyan írásokat a magazinban, amik jó időre ki fognak vonni a társas életből, mert ha még gyorsan el is olvasod őket, olyan információk és kérdések maradnak benned, amiken még jó ideig fogsz gondolkodni.
Erre a magazinra vártál már sok-sok éve.
