Grimmoire – Novellapályázat eredményhirdetés és összefoglaló

Feltöltve: 2020/11/06
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Augusztus 31-én lezárult a Grimmoire, avagy tündérporba kevert kozmicizmus című novellapályázatunk, amelyben arra kértük a pályázókat, hogy H. P. Lovecraft kozmikus rettenetét kombinálják a Grimm-fivérek meséivel. A pályázat ötletét Molnár Tamástól kölcsönöztük, aki a 2019-es Mítosz elszabadul! pályázatunkra küldött novellájában a Békakirály mese elemeit használta fel, és alakította át azokat a Grimm fivérek szerepeltetésével rémtörténetté. Az ötlet megtetszett, ebből született a Grimmoire.

Még a pályázat indulása előtt írtunk egy előszót, amelyben kitértünk arra, hogy a Grimm-fivérek történetei eredetileg, a Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és családi mesék) mesegyűjtemény első, 1812. december 20-i megjelenésekor merőben mások voltak még; nyersebb, puritánabb és főleg brutálisabb történetek voltak ezek. A pályázat ideje alatt, Fanni az első kiadású mesék közül fordított le jópárat, hogy ezzel is segítséget, támpontot adjunk a pályázóknak. Ebből született a Rémmesék rovatunk, amely hamarosan önálló életre kel, de erről majd egy kicsit később.

A pályázatra egy szerző két novellát küldhetett, ezért alakult úgy, hogy 38 szerző, összesen 44 novellával pályázott. Minden pályázatunk elbírálásánál három csoportot állítunk fel: a novella első körben, rögtön elnyerte tetszésünket, irány a tervezett kiadvány (ők pályázatunk nyertesei); a novellának még szerkesztésre van szüksége, mert van benne potenciál, de még dolgozni kell rajta, azonban az esélyt megadjuk neki; a novellára sajnos nemet kell mondanunk. Ezek alapján 5 szerző novellája került az első, és 5 a második, szerkesztésre váró csoportba, a többire nemleges volt a válaszunk.

A Grimmoire, avagy tündérporba kevert kozmicizmus pályázatunk nyertesei és a novellák címe:

  • Early Moon: Félelemkereső
  • Gaura Ágnes: A szeméthegyen is túl
  • Kleinheincz Csilla: Kimondhatatlan
  • Köcsky Rudolf: Az Ezernyi Szem Háza
  • Timár Krisztina: Katherlieschen

A második, szerkesztésre váró csoportba került szerzők és a novellák címei:

  • Jávorszki András: Hollók
  • Orosdy Dániel: A költő és a patkányfogó
  • Pelikán Dániel: Egy idegen Isten válasza
  • Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje
  • Simon Miklós: Idegen a kapu előtt

Szívből gratulálunk a szerzőknek. Minden résztvevőnek köszönjük, hogy novellátokkal megtiszteltétek pályázatunkat.

A pályázatról

Ugyancsak szeretnénk megköszönni minden résztvevőnek, hogy kivétel nélkül mindenki betartotta a pályázat leadási feltételeit. Megszűntek a jelszóval védett PDF-ek, a Google Drive-ból linket anyagok, nem használt senki iniciálét, gót betűkészletet, szemsokkoló színeket; talán két szerző volt, aki valamilyen ötlettől vezérelve A5 lapméretet állított be a dokumentumban. Összesen ennyi volt a „hiba”, de ez nem volt kizáró ok. Az pedig különösen elégedettséggel töltött el minket, hogy ugyancsak kivétel nélkül mindenki írt szinopszist a novellája mellé, és nem kellett külön kérni, felesleges levelezésben magyarázni a miértet. Ráadásul, egyértelműen észrevehető, hogy a szinopszisok egyre jobbak, már nem fülszövegeket, promóciós anyagokat kapunk, már nincs bennük az általunk nagyon kedvelt „És a történet csattanója? Majd kiderül a történetből!” rész. Mi nagyon örülünk a szinopszisoknak, mert a mi munkánkat nagyban segítik, illetve őszintén reméljük, hogy a szerzők kezdik elfogadni a hasznosságát.

Jelen pályázatunknál nem volt ilyen, de előfordult már, hogy a leadott novella és a mellékelt szinopszis eltért egymástól, és a kettőt elolvasva, akár két különböző történetről beszélhettünk. A novella nem adta vissza a szinopszisban lévőket, amelyek nélkül sajnos nem is felelt volna meg a pályázatnak, azonban miután ezt jeleztük a szerzőnek, ő korrigálta a hibát, átdolgozta a történetet, és máris megfelelő pályázati anyag született belőle. A szinopszis nem csak a pályáztatónak mankó, segíteni tud akár abban is, hogy önmagadat ellenőrizd, valóban azt írtad-e a novellában és úgy, ahogy szeretted, elképzelted volna.

Abban, hogy a novellák megfeleltek-e a pályázati kiírás tartalmának, már voltak eltérések. A központi gondolat a kozmikus rettenet, a kozmicizmus filozófiájának megmutatása, feltárása volt. A történetekben ez csak részletekben – egyes esetekben egyáltalán nem – valósult meg, ezért a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani arra, hogy ezt a gondolatiságot részletesen körbejárjuk, bemutassuk. A szerzők leginkább a Cthulhu-mítosz eszköztárából dolgoztak, és annak is, mondhatni mindenki által ismert elemeiből. Természetesen, ahogy a kiírásban is szerepelt, ez nem volt kizáró ok – nem vagyunk teljesen bolondok –, de a  mítosz sokkal kiterjedtebb, mint a szerzők által használt szűk metszet. A jövőben erre is több figyelmet fogunk fordítani.

Maximálisan elégedettek vagyunk a pályázattal, a pályaművek számát és minőségét is tekintve. Nyilvánvalóan, mivel amatőr pályázatról van szó, nagyrészt amatőr szerzők vettek részt benne, de határozottan kijelenthetjük, hogy 99%-ban mindenki komolyan vette a pályázatot; talán 1-2 átutazó kalandor volt csupán. Az elmúlt évek során, volt alkalmunk nem egy amatőr szerző élete első novelláját olvasni, a Grimmoire pedig számunkra egyértelművé tette, hogy jó páran nem adták fel az első elutasítás, csalódás után. Egyértelműen érezhető, nyomon követhető a fejlődés, amelyhez reményeink szerint, egy kicsit mi is hozzájárulhattunk.

Ennél többet pedig nem is kívánhatnánk magunknak.

A kiadványról

Jelenleg tíz novelláról van szó a tervezett kiadvánnyal kapcsolatban, azonban szeretnénk egy kicsit ezt még megtoldani. Mivel minden novella egy bizonyos Grimm-mesére épül, ezért a terveink szerint, minden egyes felhasznált Grimm-mese eredeti, első kiadású verziójának magyar nyelvű fordítása is szerepelni fog a kiadványban. Ráadásul, ezekhez a mesékhez Molnár Tamás Moe fog illusztrációt készíteni. Az alábbi képen láthatod az első, prealfa tesztverziót, amelyen Moe különböző technikákat próbált ki, hogy elérje a rézkarc hatást. A kép a kedvenc mesénkhez készült: A gyerekek gyilkolászósdit játszanak (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben).

A kiadvány megjelenését jövő őszre tervezzük, hiszen addig még előttünk áll a Mítosz elszabadul! Cthulhu-mítosz Black Aether különszám, és a Folk-horror antológiánk megjelenése is, amelyek tavaszra, illetve nyárra várhatók.

Még egyszer szeretnénk megköszönni mindenkinek, hogy részt vettetek a pályázatunkon, gratulálunk a nyerteseknek. Jövőre ismét indítunk pályázatot, amely szokás szerint, ugyancsak fog tartalmazni egy furmányos csavart. Mi lesz ez a csavar? Majd kiderül!

Tomasics József & Sütő Fanni

 

Ne hagyd ki ezeket se!

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...