Robert Bloch 1933. áprilisában került kapcsolatba H. P. Lovecafttal, ekkor indult el gyümölcsöző levelezésük. Lovecraft Bloch mentora volt, segítette őt, tanácsokkal látta el. Bloch érthetően tisztelte Lovecraft munkásságát, nagy hatással volt rá a Necronomicon, és ő is létre hozta saját grimoárját a „Ludvig Prinn a Féreg Misztériuma” címmel, amihez HPL alkotta meg a kvázi latin fordítást; De Vermis Mysteriis. Bloch több grimoárt is alkotott, mint a Cultes des Goules, The Cabala of Saboth és a Black Rites of the Mad Priest Luveh-Keraph. Ő írta a híres The Shambler from the Stars (Csillagvámpír) című novellát, amiben a Lovecraftról formázott főszereplő meghal. HPL ahogy mondani szokták humoránál maradt és levélben biztosította Bloch-ot, hogy ez számára nem jelent problémát:
„Annak, akit illet!
Alulírott meghatalmazom a milwaukee-i (Wisconsin, USA) illetékességű Robert Bloch urat – Mijnheer Ludvig Prinn, a DE VERMIS MYSTERIS írójának reinkarnációját –, hogy teljes körű jogokkal felruházva ábrázolhassa, meggyilkolhassa, megsemmisíthesse, feldarabolhassa, átlényegíthesse, átváltoztathassa, vagy más módokon bántalmazza alulírottat a CSILLAGBÉLI CSOSZOGÓ című történetében.
H. P. Lovecraft
Tanúk:
Abdul Alhazred Friedrich von Juntz
Gaspard du Nord a lengi Cso-Cso Láma
(a le Livre d’Eibon fordítója) (az Unaussprechlichten Kulten szerzője)” – Galamb Zoltán fordítása
Majd HPL ezek után megírta a The Haunter of the Dark (A sötétség lakója) című novelláját, aminek főszereplője Robert Harrison Blake, ő pedig Robert Bloch megszemélyesítése a történetben. Ez a válasz valójában eredetileg nem HPL ötlete volt, hanem egy olvasó, B.M.Reynolds tette fel a költői kérdést, miért is nem ír Lovecraft válaszul egy olyan történetet, amiben Bloch is hasonló sorsra jut, mint a HPL-ről mintázott szereplő a Csillagvámpírban.
Robert Bloch 1973. augusztusában írt egy értekezést, amiben Edgar Allan Poe és H. P. Lovecraft művészetét hasonlítja össze. Ez az értekezés az Ambrosia magazin második számában jelent meg 1973-ban augusztusban a Gullette Publishing kiadásában, aminek főszerkesztője Alan Gullette volt. A teljes értekezést fordította le magyar nyelvre Pánczél Titanilla.
Poe & Lovecraft
Robert Bloch
Edgar Allan Poe és Howard Philips Lovecraft összehasonlítása, úgy gondolom, elkerülhetetlen; és az utóbbi években [1973-as írás] látszólag végeérhetetlen is.
Ezért nem fogom elismételni a műveik között fellelhető hasonlóságokra vonatkozó megszokott véleményeket – nem fogok fekete macskákat, kísérteteket vagy déli-sarkköri helyszíneket emlegetni. Ugyanakkor az sem áll szándékomban, hogy figyelmet keltsek azzal az állítással, amit már oly sokan kijelentettek, hogy nincs valódi hasonlóság a két író között, leszámítva a sablonos karakterek és motívumok felületes használatát, ami gyakorlatilag minden történetre igaz a műfajban.
Számomra tarthatatlan a kijelentés: Lovecraft-ot, mint minden Poe-t követő fantasy és horror regényírót, természetesen elkerülhetetlenül befolyásolta elődje munkája – és egy bizonyos fokig Lovecraft munkássága valamilyen szinten Poe-tól származik. Tulajdonképpen Lovecraft tisztelgése Poe előtt a Supernatural Horror in Literature című esszéjében egyfajta megbecsülést és csodálatot jelez korábbi mestere iránt, aki kétségkívül mély benyomást tett rá. Számomra azonban a legeredményesebb összehasonlítási terület az írók személyes hátterének és egyéniségének vizsgálatában rejlik.
Vegyük számba a tényeket. Poe és Lovecraft is New England-i születésű. Tulajdonképpen még csecsemőkorukban mindketten apa nélkül maradtak. Mindkettőjükben egy életre szóló vonzódás alakult ki a költészet és a klasszikus oktatás elemei iránt. Mindketten használtak régies kifejezéseket írásstílusukban és mesterkélt különc szeszélyeiket idővel tudatosan gyakorolták.
Habár Poe fiatalkora egy részét Angliában töltötte, később az Atlanti-óceán partjai mentén is utazgatott – és bár Lovecraft is pár nyaralás alkalmával elmerészkedett Kanadába és Floridába néhány évvel a halála előtt – arra egyikük sem vállalkozott az Allegheny-hegységtől nyugatra látogasson. Lovecraft egy alkalommal érintette ugyan a hegységet, mikor röpke látogatást tett E. Hoffman Price New Orleans-i otthonába, de lényegében Lovecraft és Poe keletiek voltak. A szemléletmódjuk egy bizonyos fokig vidéki volt; egészen kicsinyes. Egyikük sem bízott a „külföldiek” tömegében: mindketten megőrizték mélységes csodálatukat az angolok iránt. Ez a fajta állásfoglalás nyíltan megjelenik műveikben, mely sok részletben eltávolodott és elzárkózott a fő amerikai életformától.
Az az olvasó, aki próbál betekintést nyerni az 1830-1850-es évek Amerikájába, kevés felvilágosítást nyer Poe költészetéből és regényeiből. Abban az időben az egész nemzet el volt foglalva a nyugat felé nyomulással, kezdve a hegyi emberek vándorlásával az aranylázig. Poe halálának évében, az ember hiába kereste a nyugatot; az látszólag nem is szerepel Poe irodalmi iránytűjén.
Ami Lovecraftot illeti ő inkább tudományos háttérre támszkodik a Pym-hez hasonló Az őrület hegyei, „Árnyék az időn túlról” és más törekvéseiben; figyelemre méltó az az újonnan felfedezett „kilencedik bolygó” azonnali elfogadása a „The Whisperer in Darkness” c. novellájában.
Lovecraft csillagászat iránti érdeklődése kétségkívül vezető szerepet játszott a tudomány többi területére is kiterjedő növekvő érdeklődésében. Pont ahogy Poe West Point-i élményei elősegíthették a titkosírás és rejtjelek iránti megszállottságát. Mindkét férfi, mint hivatásos írók, széles körben jártasak és olvasottak koruk irodalmában: Poe kritikusként bizonyítja tudását prózai törekvésiben, míg Lovecraft a levelezéseivel igazolja, hogy nem idegen számára Proust, Joyce, Spengler és Freud.
A lényeg tehát, hogy Poe és Lovecraft szándékosan hátat fordítottak koruk irodalmi stílusának és témáinak azért, hogy létrehozzák saját egyéni fantáziavilágukat. Ebben mindenek felett hasonlóak voltak.
És emiatt, mindenekelőtt mi, Poe és Lovecraft olvasói igazán szerencsések vagyunk. Sosem fogjuk megtudni azt vagy törődni azzal hogy vajon Edgar Allan Poe mit gondolt Andy Jackson „vitrin kormányáról”, vagy hogy hogyan vélekedett H. P. Lovecraft a Teapot Dome botrányról. Kis veszteség ez, mikor mindketten betekintést adtak nekünk a különösen és provokatívan sajátságos világaikba.
A végső egyezés ez – Poe és Lovecraft a két Amerikai fantasy zsenink, összehasonlíthatóak egymással, de egyedülállóan feljebbvalók azoknál akik a nyomdokaikba léptek.
Fordította: Pánczél Titanilla
