John Morrison & Harold Burdekin – London Night

Feltöltve: 2016/01/13
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Ismét a szerepjátékosoknak szeretnék kicsit kedveskedni. John Morrison és Harold Burdekin a XX. század remek fotográfusai voltak, akik közösen készítették el a London Night albumot a ’30-as évek elején, ami 1934.-ben jelent meg, Brassaï, Paris de nuit (Paris at Night) mintájára.

A fotógráfiáknak azért is van nagy jelentőségük, mert kivételes művészi értékükön túl, egy olyan kor éjszakai fényeit mutatja be, amit már soha nem fog tudni reprodukálni senki. Brassaï az éjszakai életet mutatta be szereplőivel, Morrison és Burdekin pedig kifejezetten az üres utcákat fényképezte szereplők nélkül, tisztán a mértani formák és az árnyékok különleges összhangjára koncentrálva.

Amikor ezek a fényképek, készültek még nem beszéltek légszennyezésről, az éjszakai világítás homályosan pislákoló lámpákból állt, és ami a legfontosabb, még a háború előtti időből származnak.Ha ezeket a képeket megnézed, nem kell azon töprengened, hogy karaktered hogyan is érezhette magát, mikor már az őrület elkezdte szorítani megtépázott elméjét, válla mögött hátra-hátra nézve próbált egérutat nyerni a vérére szomjas kultisták elől.

Természetesen nem az összes fényképet láthatod az albumból.

Ne hagyd ki ezeket se!

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...