Le Renard mesterművében, az Eleven Cthuluban nagyon személetesen mutatja be az 1920-as évek Párizsát, ahol „néhány vad, mindenre elszánt, a régi művészeti stílusokkal és morállal szakítani kívánó fiatalemberrel” és hátborzongató kalandjukkal ismerkedhetsz meg. A könyvet meggyőződéssel ajánlom mindenkinek, mert ha még kételyeket is kelthet benned a Cthulhu mítosz megközelítésével kapcsolatban, nagyon izgalmas, sodró lendületű, Le Renard nagyon zseniálisan ötvözi a mítoszt és a történelmet.
Ha a könyv elolvasása után esetleg úgy éreznéd, hogy a Róka túlozna, mikor bemutatja a néhol unszimpatikus, a „szürrealista szemlélet” minden elemét kiélvező karaktereket és törzshelyeiket, akkor van itt számodra pár eredeti fénykép az 1920-as Párizsból. A fotók három, akkoriban népszerű szórakozó helyet mutatnak, Cabaret du Ciel de l’Enfer, Le Cabaret des Truands, Cabaret Du Néánt, ahol a díszes társaság merült el az alkohol és a kábítószer bugyraiban.
Nomen est omen, az elfogyasztott ópium után, biztos vagyok benne, hogy jó páran tényleg találkoztak az Ördöggel a Pokol kapujában.
Keress rá a szórakozóhelyek neveire külön-külön, és a Google töménytelen korabeli fotót fog még mutatni. Érdemes!
