Rettegés, romantika, és a klasszikus weird

A klasszikus weird irodalom nyilvánvalóan több, mint egyszerűen a rettegésre, vagy a hátborzongató furcsaságra[1] épített történetek gyűjteménye. H.P. Lovecraft értelmezésben: „A valódi hátborzongató történet [weird tale] eszköztára nem merül ki a titokzatos gyilkosságokban, a véres csontokban, vagy a lepellel borított, lánccsörgető alakokban. Ezeket a külső, ismeretlen erőktől való lélegzetelállító és megmagyarázhatatlan iszony légköre lebegi be;…
TOVÁBB

Rejtett polc #15 – Brian Evenson: Last Days

Nem a legjobb könyveiről fogok írni, de megvan ennek is az oka. Brian Evenson csaknem a kedvenc novellistámmá lépett elő az elmúlt egynéhány évben, novellásköteteiből (Windeye, A Collapse of Horses, Song for the Unraveling of the World; The Glassy Burning Floor of Hell, illetve amiket még meg sem kezdtem) időnként úgy szemezgetek, mintha jutalom volna,…
TOVÁBB

Arthur Machen: Az álmok hegye beleolvasó #2 – A titkos dicsőség

Arthur Machen A titkos dicsőség című regénye egy félig önéletrajzi történet egy fiatalemberről, Ambrose Meyrickről, aki megpróbál átküzdeni magát az állami iskolarendszeren, miközben a szülőföldjén, Walesben elrejtett Szent Grálról szóló gyermekkori emlékei foglalkoztatják. Túléli a megdöbbentően materialista és szadista állami iskoláját, megszökik, hogy az élet mélyebb értelmét keresve misztikussá váljon ősei kelta hagyományai szerint. A…
TOVÁBB

Rejtett polc #14 – Zin E. Rocklyn: Flowers for the Sea

A horror hagyományos definíciói szerint a rémtörténetek elsődleges célja a félelemkeltés, szorongatás és borzongatás – de mi van akkor, ha mindezt már a valóság eleve szolgáltatja, akár a főhős, akár az író, akár az olvasó számára? Annak a gondolata, hogy a horror vigaszt vagy új erőt nyújtson, nem újkeletű: a Frankenstein (1818) az olvasói empátiát…
TOVÁBB

Azilum #21 beleolvasó – Stefan Grabinski: A fehér Wyrak

Stefan Grabinski (1887-1936) lengyel horrorregényíró, aki önmagát a démonológia és a mágia szakértőjének tekintette. Egyes kritikusok „a lengyel Poe”-nak vagy „a lengyel Lovecraft”-nak nevezték, és azt tartották, hogy a szerző hitt a történeteiben megjelenő természetfeletti erőkben. Elsősorban regényíróként ismert, de számos novellát is írt, többek között Stefaen Zalny álnéven. Grabinski népszerű volt a maga korában,…
TOVÁBB

The Women of Weird Tales #2 – Everil Worrell és a fekete autómobilon érkező halál

Gottfried August Bürger német költő 1773-ban írt verse, a Lenore, a gótikus ballada műfajának egyik legismertebb darabja. Jelentős hatással bírt a késő tizennyolcadik és tizenkilencedik századi irodalomra, olyan alkotókat is megihletett, mint Matthew Lewis, John Keats vagy William Wordsworth. Bürger versében a sírból kikelő szeretőt láthatjuk, aki (vagy ami) nem azonos a vámpírral – ma…
TOVÁBB

Rejtett polc #13 – Kazuo Umezz: The Drifting Classroom

Fenntartható egy kozmikus rémtörténet feszültsége és hatása nagyepikai terjedelemben is? Sokkal könnyebb rámutatni, hogy a borzasztó felismerések és idegenség irodalma leginkább elbeszélések és kisregények világában érzi otthon magát, hiszen a nagyregények, filmek, vagy akár sorozatok gyakran inkább elveszettnek tűnnek ezen a téren. Stephen King egyszer vészesen közel került egy sikeres kísérlethez az Az című regényében,…
TOVÁBB

Arthur Machen: Az álmok hegye beleolvasó #1 – Az álmok hegye

Arthur Machen 1907-ben megjelent Az álmok hegye (The Hill of Dreams) című regénye, Machen legfontosabb és legmeghatóbb, és egyben félig önéletrajzi története. Lord Dunsany csodálta a regényt, bevezetőt is írt az 1954-es újranyomásához. A címben szereplő Álmok hegye egy régi római erőd, ahol a főszereplőnek, Lucian Taylornak különös, érzéki látomásai vannak, többek között a városról…
TOVÁBB

Rejtett polc #12 – Michael Cisco: Antisocieties

Nem könnyű egyszerű olvasóként eldönteni, hol érdemes Michael Cisco életművébe belekezdeni, hiszen látszólag nagyon sokoldalú és különös szerzőről van szó, aki vad és avantgárd eredetiséggel közlekedik az akadémiai publikációk és csak szűk körökben ismert zsánerkiadók között (máris kapunk minden könyvére nem hazai pénztárcához szabott, kényelmetlen felárat), miközben olyan szerzők műveit fordítja angolra, mint Marcel Béalu…
TOVÁBB

Rettegés, romantika, és a klasszikus weird

A klasszikus weird irodalom nyilvánvalóan több, mint egyszerűen a rettegésre, vagy a hátborzongató furcsaságra[1] épített történetek gyűjteménye. H.P. Lovecraft értelmezésben: „A valódi hátborzongató történet [weird tale] eszköztára nem merül ki a titokzatos gyilkosságokban, a véres csontokban, vagy a lepellel borított, lánccsörgető alakokban. Ezeket a külső, ismeretlen erőktől való lélegzetelállító és megmagyarázhatatlan iszony légköre lebegi be;…
TOVÁBB

Rejtett polc #15 – Brian Evenson: Last Days

Nem a legjobb könyveiről fogok írni, de megvan ennek is az oka. Brian Evenson csaknem a kedvenc novellistámmá lépett elő az elmúlt egynéhány évben, novellásköteteiből (Windeye, A Collapse of Horses, Song for the Unraveling of the World; The Glassy Burning Floor of Hell, illetve amiket még meg sem kezdtem) időnként úgy szemezgetek, mintha jutalom volna,…
TOVÁBB

Arthur Machen: Az álmok hegye beleolvasó #2 – A titkos dicsőség

Arthur Machen A titkos dicsőség című regénye egy félig önéletrajzi történet egy fiatalemberről, Ambrose Meyrickről, aki megpróbál átküzdeni magát az állami iskolarendszeren, miközben a szülőföldjén, Walesben elrejtett Szent Grálról szóló gyermekkori emlékei foglalkoztatják. Túléli a megdöbbentően materialista és szadista állami iskoláját, megszökik, hogy az élet mélyebb értelmét keresve misztikussá váljon ősei kelta hagyományai szerint. A…
TOVÁBB

Rejtett polc #14 – Zin E. Rocklyn: Flowers for the Sea

A horror hagyományos definíciói szerint a rémtörténetek elsődleges célja a félelemkeltés, szorongatás és borzongatás – de mi van akkor, ha mindezt már a valóság eleve szolgáltatja, akár a főhős, akár az író, akár az olvasó számára? Annak a gondolata, hogy a horror vigaszt vagy új erőt nyújtson, nem újkeletű: a Frankenstein (1818) az olvasói empátiát…
TOVÁBB

Azilum #21 beleolvasó – Stefan Grabinski: A fehér Wyrak

Stefan Grabinski (1887-1936) lengyel horrorregényíró, aki önmagát a démonológia és a mágia szakértőjének tekintette. Egyes kritikusok „a lengyel Poe”-nak vagy „a lengyel Lovecraft”-nak nevezték, és azt tartották, hogy a szerző hitt a történeteiben megjelenő természetfeletti erőkben. Elsősorban regényíróként ismert, de számos novellát is írt, többek között Stefaen Zalny álnéven. Grabinski népszerű volt a maga korában,…
TOVÁBB

The Women of Weird Tales #2 – Everil Worrell és a fekete autómobilon érkező halál

Gottfried August Bürger német költő 1773-ban írt verse, a Lenore, a gótikus ballada műfajának egyik legismertebb darabja. Jelentős hatással bírt a késő tizennyolcadik és tizenkilencedik századi irodalomra, olyan alkotókat is megihletett, mint Matthew Lewis, John Keats vagy William Wordsworth. Bürger versében a sírból kikelő szeretőt láthatjuk, aki (vagy ami) nem azonos a vámpírral – ma…
TOVÁBB

Rettegés, romantika, és a klasszikus weird

A klasszikus weird irodalom nyilvánvalóan több, mint egyszerűen a rettegésre, vagy a hátborzongató furcsaságra[1] épített történetek gyűjteménye. H.P. Lovecraft értelmezésben: „A valódi hátborzongató történet [weird tale] eszköztára nem merül ki a titokzatos gyilkosságokban, a véres csontokban, vagy a lepellel borított, lánccsörgető alakokban. Ezeket a külső, ismeretlen erőktől való lélegzetelállító és megmagyarázhatatlan iszony légköre lebegi be;…
TOVÁBB

Rejtett polc #15 – Brian Evenson: Last Days

Nem a legjobb könyveiről fogok írni, de megvan ennek is az oka. Brian Evenson csaknem a kedvenc novellistámmá lépett elő az elmúlt egynéhány évben, novellásköteteiből (Windeye, A Collapse of Horses, Song for the Unraveling of the World; The Glassy Burning Floor of Hell, illetve amiket még meg sem kezdtem) időnként úgy szemezgetek, mintha jutalom volna,…
TOVÁBB

Arthur Machen: Az álmok hegye beleolvasó #2 – A titkos dicsőség

Arthur Machen A titkos dicsőség című regénye egy félig önéletrajzi történet egy fiatalemberről, Ambrose Meyrickről, aki megpróbál átküzdeni magát az állami iskolarendszeren, miközben a szülőföldjén, Walesben elrejtett Szent Grálról szóló gyermekkori emlékei foglalkoztatják. Túléli a megdöbbentően materialista és szadista állami iskoláját, megszökik, hogy az élet mélyebb értelmét keresve misztikussá váljon ősei kelta hagyományai szerint. A…
TOVÁBB

Rejtett polc #14 – Zin E. Rocklyn: Flowers for the Sea

A horror hagyományos definíciói szerint a rémtörténetek elsődleges célja a félelemkeltés, szorongatás és borzongatás – de mi van akkor, ha mindezt már a valóság eleve szolgáltatja, akár a főhős, akár az író, akár az olvasó számára? Annak a gondolata, hogy a horror vigaszt vagy új erőt nyújtson, nem újkeletű: a Frankenstein (1818) az olvasói empátiát…
TOVÁBB

Azilum #21 beleolvasó – Stefan Grabinski: A fehér Wyrak

Stefan Grabinski (1887-1936) lengyel horrorregényíró, aki önmagát a démonológia és a mágia szakértőjének tekintette. Egyes kritikusok „a lengyel Poe”-nak vagy „a lengyel Lovecraft”-nak nevezték, és azt tartották, hogy a szerző hitt a történeteiben megjelenő természetfeletti erőkben. Elsősorban regényíróként ismert, de számos novellát is írt, többek között Stefaen Zalny álnéven. Grabinski népszerű volt a maga korában,…
TOVÁBB
Scroll to top
The Black Aether