The Beast in the Cave

Feltöltve: 2016/04/24
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Howard Phillips Lovecraft 1905. április 21-én fejezte be a The Beast in the Cave című rövid történetét, amihez a vázlat már 1904 tavaszán elkészült, ám csak rá egy évre zárta le. Ekkor Lovecraft mindössze 14 éves volt, de a The Beast in the Cave már a kilencedik fikciója volt, igaz ebből a kilencből csak öt maradt fenn, mert Lovecraft előszeretettel semmisítette meg, korai írásait.

A történet első publikációjáig egészen 1918. júniusáig kellet várnia, mikor is a The Vagrant magazin, hetedik számában megjelent. Sajnos nem találtam semmilyen fellelhető képi anyagot a magazinról, 1917-ből és 1919-ből nagy a választék, de érdekes módon, az 1918-as év kimarad. A The Vagrant egy amatőr magazin volt, amit W. Paul Cook szerkesztett és adott ki, 1915-től egészen 1927-ig, ez alatt az idő alatt összesen 15 kiadvány jelent meg. Cook fontos szerepet játszott Lovecraft életében, hisz mikor elolvasta korai zsengéit, ösztönözte, hogy továbbra is írjon fikciókat, és nem egy történet a The Vagrant magazinban jelent meg először, mint például a „Dagon” is. (Jelenleg ennek a magazinnak az eredeti, elsőkiadású példánya 2.250 dollárért szerezhető be.)

A következő megjelenés már August Derleth és Donald Wandrei nevéhez fűződik, akik 1939-ben alapították az Arkham House kiadót. Az 1944-es, harmadik Lovecraft válogatásukban jelent meg a történet, aminek borítóját Virgil Finlay készítette, aki Lovecraft kedvenc illusztrátora volt. A kiadványért 3 dollárt kellet fizetni a megjelenéskor, a címe pedig Marginalia volt. Természetesen ezt még követte számos kiadvány, amiben szerepelt Lovecraft írása, és ezek száma érthetően megugrott 1980-s években, mikor is már nem védte a szerzői jogdíj a történetet.

Magyarul először, a Lazi kiadó, Árnyak a kapu előtt című Lovecraft válogatásában jelent meg, amihez a fordítást Tóth Máté készítette. Később a Szukits Kiadó, Howard Phillips Lovecraft összes művei sorozat második kötetében is újra kiadásra került, viszont az ebben a könyvben olvasható fordítást, már Galamb Zoltán készítette.

Mivel koránt sem mondható Lovecraft legismertebb történetének a „The Beast in the Cave” – talán mert nem szerepelnek benne a Nagy Öregek -, ezért feldolgozás is elég kevés készült. Természetesen azért nem kerülhette el ez a történet sem, hogy ne készüljön belőle képregény, végtelen számú hangoskönyv, vagy interaktív iPhone alkalmazás. A legismertebb talán Jason Thompson (@mockman) képregénye – aki alapvetően az Álom-ciklust dolgozza fel munkái során -, ami nyolc oldalon meséli el a történetet, és teljes egészében elérhető honlapján. A másik említésre méltó feldolgozás a Designers of Code iPhone alkalmazása, ami a Lovecraft Collection első része, interaktívan, animációkkal, zenével és három nyelvű fordítással prezentálja a történetet.

És végül a The Beast in the Cave is megkapja a saját filmfeldolgozását, az IMDB-n már elérhető a rövidfilm oldala, ami nem tartalmaz túl sok konkrét információt, de azt igen, hogy a rendező Cameron McCaslad, az író pedig Larry Underwood lesz. Ennyi információ azt hiszem, több mint elég.

Ne hagyd ki ezeket se!

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...